Ugrás a fő tartalomra

ÉPÍTŐTÁBOR 8-12 éves gyerekeknek

Kern Orsolya beszámolója a 2014.07.07-11. és 2014.07.14-18. közötti gyerekeknek szóló város ismereti tábor sikereiről.

Újbudán szervezett táborunk legfőbb, rejtett célja az volt, hogy minél többet megtudjanak a résztvevő 7-12 éves gyerekek arról, ahol élünk, felnyissuk szemüket arra, mennyi érdekes tapasztalatszerzésre alkalmas városi terep van a közvetlen környezetünkben, melyet naponta érintünk anélkül, hogy felfigyelnénk rá és élnénk a beavatkozásra, továbbgondolásra kínálkozó lehetőséggel.
Ennek érdekében sokat sétáltunk, személyes élményeket gyűjtöttünk és igyekeztünk vizsgálatunk tárgyát a lehető legtöbb módszerrel körüljárni: nagyban/élőben, kicsiben/maketten, vetített példákkal, egyedi vagy közös alkotómunka keretében a valóság továbbgondolásával ki-ki tudatos tervezéssel vagy improvizációval.





Néztünk Duna hidakat kívülről és belülről, élőben és modellen - a jelenleg felújítás alatt álló 500-as Budapest város fa maketten, a 'Bálnában'. Délután legyártottuk és  leteszteltük saját tervezésű tésztahídjainkat.
 

Beszélgettünk, vetítettünk irányított terek kapcsán fallal lezárt labirintusról, és föld alatti járatokról, barlangokról; belevesztünk egy nagy csapatjáték keretében Budapest egyetlen zöld labirintusába. Ezt követően labirintusok, más alkalommal több irányba terjedő belső terek ("babaszobák"), zugok alakultak a gyerekeke keze alatt habkartonból, gombostűvel tűzve.

A városi táj feltérképezésére kézenfekvő, hogy felmásszunk annak legmagasabb pontjára (Gellérthegy) és ott nézzünk körbe távolról, magasról. Itt saját panorámafotók készültek, melyeket a gyerekek a nyomtatást követően síkokra bontva, elkészíthették perspektivikus hatású, színes városi sziluett képeiket.

Aki kedvet érzett ahhoz, hogy a legmagasabb pontra még magasabb kilátót tervezzen, az - ismét a szerkezet megértését segítő egyszerű előképeket vetítése után - belefoghatott a kilátótorony építő versenybe.

A XI. kerület természeti környezetben is bővelkedik, így volt alkalmunk erdőben és folyóparton is kipróbálni, mire vagyunk képesek holt fák kötözésével, csoportmunkában.

A Gellérthegy lakóövezetének villákkal és modern épületekkel vegyesen teletűzdelt  négy utcáját  négy csoportokban végigjárva, az utcáról érzékelhető elemekre fókuszálva (ajtó, kapu, kilincs, tábla) alkalmunk nyílt azok tudatos képi, rajzi összegyűjtésére. ('sétatudomány')
A figyelmet az épített környezetünk részleteire ráirányítva, egyúttal a térképes tájékozódást is gyakorolhatták a gyerekek a műegyetem kertjében megrendezett izgalmas kincsvadászatban.
A városi terek nyüzsgő, központi életét érzékszerveinkkel tapogattuk le, és készítettük el az előre nyomtatott térképekre jegyzeteinket, melyek ismét jó gyakorlatok voltak a térképpel, mint a valóság leképezésével való ismerkedéshez.

A térképes feladataink sorában beszélgettünk saját városrészünk gyerekek számára fontos, ismert helyeivel, majd rávettük néhányukat, hogy rajzolják le az iskolájuk és otthonuk közötti útszakasz szubjektív 'térképét', immár elszakadva a konkrét útvonaltól, kiemelve a számukra fontos pontokat, hatásokat.
Ezt követte a 'városi társasjáték' tervezése valós helyszínekkel, majd egyet kiválasztva, azt közösen felrajzoltuk a műegyetemkert aszfaltjára, és a hozzá gyártott szabályok, kártyák, dobókocka segítségével beindult a játék, ahol a gyerekek maguk voltak az élő bábuk.

Mindkét héten birtokba vehettük egy-egy délután a műegyetemkertben felállított ODOO pavilonját, ahol beszélgettünk a megújuló energiaforrásokról, az egyetemi hallgatók alkotta, nemzetközi pályázaton díjnyertes ODOO kialakításáról, működéséről, teszteléséről. A környezettudatos gondolkodáshoz illeszkedően mi is újrahasznosított anyagokból alkottunk: első ízben újságpapírból vázszerkezetű kuckót, másodjára PET-palackokból virágfüggönyt.

Gondot fordítottunk arra is, hogy a gyerekek a kerület legfrissebben átadott építészeti alkotásait első kézből, a tervezők vezetésével ismerhessék meg. Mind a 4-es metró Szent Gellért  téri/ Fővám téri állomásánál, mind a Gomba felújítás bejárásánál igen lelkes, a tervezői gondolatokat gyerekfejre remekül átírt, érzékletes bemutatókban részesülhettünk.

...dolgoztunk, telítődtünk, sok tapasztalatra tettünk szert, elfáradtunk - így többes számban: gyerekek és mi felnőttek egyaránt -, ugyanakkor izgatottan várjuk a szeptemberi folytatást.

Kern Orsolya

/táborvezetők: Czirják Ágnes, Kern Orsolya, Skaliczki Judit; program: KO; műterem: BME Közép Tsz/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan