Ugrás a fő tartalomra

Első kultúrAktív klubdélután

Jó hangulatban telt az október 11-én megrendezett első kultúrAktív klubdélután! Helyszínül a 2B galéria szolgált, mely a hétvégére a 'Vizes Város, Budapest' pályázatról készült kiállításnak adott otthont. Ebben az inspiráló környezetben vágtunk bele az első továbbképzéssel egybekötött klubdélutánba, melynek témája Szilágyi-Nagy Anna mesterdiplomájának környezeti nevelés fejezete volt.





A diploma a Hosszúréti-patak revitalizációja kapcsán felmerülő, az ingázó társadalmat érintő, települési értékektől való elidegenedés folyamatát címezte meg a környezeti nevelés eszközeivel. A módszer kidolgozásában a törökbálinti Zimány Ignác Általános Iskola biológia, földrajz szakos tanára, Kárpátiné Hesz Teréz segített, melyet így az iskola 6. osztályos tanulóihoz sikerült eljuttatni. Az óvodásokhoz szóló foglalkozást pedig a "Csupaszív" Kétnyelvű Óvoda óvodavezető helyettese, Rittmann Erika óvodapedagógus segített kialakítani.

A klubdélután során az iskolás foglalkozás került bemutatásra, melynek játékait ki is próbáltuk. Az első gyakorlat alatt különböző patakszakaszokon készített videók hanganyagából következtettünk a patak környezeti minőségére, hangulatára. Majd a videók megtekintése után számba vettük a városi patakokat érintő legfontosabb környezeti problémákat, szennyezésforrásokat, és újraértékeltük a patakhoz fűződő érzelmi viszonyunkat.


A patak részeinek és a szennyező anyagok terjedésének megértése után, melyet lepedők egymáshoz illesztésével és egy labda segítségével teszteltünk, kirakós versenyben mérkőzött meg a két csapat. A kirakott kép a patak és a környező táj területhasználati egységeit ábrázolta.


Végül közösen összegyűjtöttük a jó patakot leíró tulajdonságokat, mely az iskolákban kiosztott tervezési feladatot megalapozó gyakorlat volt. A délutánt a dolgozat és az iskolások tervezési feladatának eredményeinek bemutatása zárta. 


Jó hír, hogy a gyakorlatok tovább hasznosulnak, legközelebb a 'Vizes Város, Budapest' pályázat nyerteseinek táborában bukkannak fel, hiszen vizeink védelmére nem csak Törökbálinton van szükség!

Kapcsolat



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan