Ugrás a fő tartalomra

Épített környezeti nevelés műhely a Gyermekkultúra Konferencián

A Gyermekkultúra Konferenciát és Kiállítást az ELTE TÓK szervezte, amelynek Vizuális Nevelés Tanszékével már munkakapcsolatban áll az egyesület Dr. Pataky Gabriella, aki egyesületünk pártoló tagja. Tartottunk már első éves óvodapedagógus hallgatóknak elméleti órát, és remélhetőleg az együttműködés folytatódni fog. 



A jelenlegi műhelyre hárman készültünk: Izápy-Tóth Niki, Guba Zsóka és Anna. Úgy döntöttünk, hogy bevezetésül tartunk az egyesület munkájáról egy rövid prezentációt, majd áttérünk a gyakorlatra, a játékra. Egy érzékkutatós játékot terveztünk, amellyel az egyik folyosót vizsgáltuk meg, a tapasztalatokat pedig  öröm-bánat térképen összegeztük. A műhely résztvevői javarészt óvodapedagógus hallgatók voltak. Három csapatban folyt a munka, mindenkinek volt még egy szempontja, ami szerint a teret vizsgálnia kellett. Az érzékkutatós játékban mindenki tevékenyen, egyénileg vett részt, az öröm-bánat térkép összeállítása csapatban történt.

Az egyik csapatnak érzelmi alapon kellett a teret vizsgálnia: mi az, amit szeretnek, mi az, amit nem, mi az, ami kellemes, vagy ami kellemetlen számukra. Ez a szempont könnyen megfogható volt, sok tapasztalatot megosztottak a résztvevők. Az öröm-bánat térkép elkészítése viszont már nehezebben ment, ugyanis alig mert valaki egy vonalat is húzni. Végül elkészült a térkép, amiről azt derült ki, hogy minden érzéket figyelembe véve egyértelműen pozitívak  a vitrinek és a bútorok voltak. A többi részlet inkább semleges volt a számukra.


A másik csapatnak racionális szempontból kellett a teret megfigyelnie. Ennél a csapatnál is a bútorok kerültek elő, de itt úgy, hogy jó helyre vannak téve, nincsenek útban és szükség is van rájuk. Az anyaghasználattal kapcsolatban is előkerültek érdekes megfigyelések, például hogy jó, hogy a virágkaspók nem műanyagból készültek, hanem cserépből. 

A harmadik csapatnak túl megfoghatatlannak tűnt a vizsgálati szempont: mesei elemekhez kellett volna a téri elemeket kötniük. Ehhez jobb lett volna, ha van egy érzelmi ráhangolás, egy mese, mert ez már nem az a korosztály, aki a mese világában otthonosan mozog.

Olyan játékot szerettünk volna velük kipróbálni, amelynek elemeit az óvodai gyakorlatban tudják hasznosítani (érzékkutatós játék), de ugyanakkor saját maguk számára is érdekes tapasztalat (egy ismert térrész más szempontú megvizsgálása).


Azt tapasztaltuk, hogy sokan érdeklődtek a téma iránt, ami nagyon pozitív, hiszen ők azok, akik majd gyerekeknek fogják közvetíteni ezeket a tartalmakat, de kicsit meglepő volt, hogy mennyire nehezen nyíltak meg a játék irányába.

Végül szeretnénk megköszönni a nagyon lelkes és kedves fogadtatást a konferenciát szervező Pataky Gabriellának.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...