A Gyermekkultúra Konferenciát és Kiállítást az ELTE TÓK szervezte, amelynek Vizuális Nevelés Tanszékével már munkakapcsolatban áll az egyesület Dr. Pataky Gabriella, aki egyesületünk pártoló tagja. Tartottunk már első éves óvodapedagógus hallgatóknak elméleti órát, és remélhetőleg az együttműködés folytatódni fog.
A jelenlegi műhelyre hárman készültünk: Izápy-Tóth Niki, Guba Zsóka és Anna. Úgy döntöttünk, hogy bevezetésül tartunk az egyesület munkájáról egy rövid prezentációt, majd áttérünk a gyakorlatra, a játékra. Egy érzékkutatós játékot terveztünk, amellyel az egyik folyosót vizsgáltuk meg, a tapasztalatokat pedig öröm-bánat térképen összegeztük. A műhely résztvevői javarészt óvodapedagógus hallgatók voltak. Három csapatban folyt a munka, mindenkinek volt még egy szempontja, ami szerint a teret vizsgálnia kellett. Az érzékkutatós játékban mindenki tevékenyen, egyénileg vett részt, az öröm-bánat térkép összeállítása csapatban történt.
Az egyik csapatnak érzelmi alapon kellett a teret vizsgálnia: mi az, amit szeretnek, mi az, amit nem, mi az, ami kellemes, vagy ami kellemetlen számukra. Ez a szempont könnyen megfogható volt, sok tapasztalatot megosztottak a résztvevők. Az öröm-bánat térkép elkészítése viszont már nehezebben ment, ugyanis alig mert valaki egy vonalat is húzni. Végül elkészült a térkép, amiről azt derült ki, hogy minden érzéket figyelembe véve egyértelműen pozitívak a vitrinek és a bútorok voltak. A többi részlet inkább semleges volt a számukra.
A másik csapatnak racionális szempontból kellett a teret megfigyelnie. Ennél a csapatnál is a bútorok kerültek elő, de itt úgy, hogy jó helyre vannak téve, nincsenek útban és szükség is van rájuk. Az anyaghasználattal kapcsolatban is előkerültek érdekes megfigyelések, például hogy jó, hogy a virágkaspók nem műanyagból készültek, hanem cserépből.
A harmadik csapatnak túl megfoghatatlannak tűnt a vizsgálati szempont: mesei elemekhez kellett volna a téri elemeket kötniük. Ehhez jobb lett volna, ha van egy érzelmi ráhangolás, egy mese, mert ez már nem az a korosztály, aki a mese világában otthonosan mozog.
Olyan játékot szerettünk volna velük kipróbálni, amelynek elemeit az óvodai gyakorlatban tudják hasznosítani (érzékkutatós játék), de ugyanakkor saját maguk számára is érdekes tapasztalat (egy ismert térrész más szempontú megvizsgálása).
Azt tapasztaltuk, hogy sokan érdeklődtek a téma iránt, ami nagyon pozitív, hiszen ők azok, akik majd gyerekeknek fogják közvetíteni ezeket a tartalmakat, de kicsit meglepő volt, hogy mennyire nehezen nyíltak meg a játék irányába.
Végül szeretnénk megköszönni a nagyon lelkes és kedves fogadtatást a konferenciát szervező Pataky Gabriellának.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése