Ugrás a fő tartalomra

Vizes Város, Budapest őszi tábor

Október utolsó hetére, az iskolai őszi szünetre időzítettük a Vizes Város, Budapest pályázat résztvevőivel közös táborozást, mivel a nyár után ez a legideálisabb időszak egy közös együttlétre – még frissek a nyári emlékek és nem köt le minket az ünnepekre való készülődés. 


Az öt napos program bázisa a 2B Galéria volt, ahol a pályázati munkákat minden érdeklődő megtekinthette október első felében. A kiállítást a pályázókkal együtt közösen rendeztük meg, így a tábor első napján már ismerősként köszöntötték egymást a gyerekek. A kötelező ismerkedési köröket ezzel át is ugorhattuk, és mindjárt bele is vágtunk a közös alkotóhétbe. Mind az öt napon egy-egy workshop várta ugyanis a résztvevőket, és ezeket a műhelymunkákat minden alkalommal más-más művészek tartották.


 Hétfőn a pompásan felújított, de a nagyközönség elől zárva tartott Rácz-fürdőben kezdtünk, amely nyáron a pályázathoz kapcsolódó akciónapok egyik népszerű helyszíne volt. Dévényi Tamás építésztől ezúttal is nagyon sok izgalmas történetet hallhattunk nemcsak a fürdő sok száz éves, kalandos történetéről, de a felújítási munkák során az építészek számára kihívást jelentő problémákról is. A fürdőséta alatt fényképezőgépekkel motívumokat gyűjtöttünk, hogy ezek alapján elkészítsünk közösen egy saját csatornafedél-tervet Nemes Anita grafikus vezetésével szitázáshoz.



 Ehhez első lépésként a galériában végigpörgettük a sok tucat képet, amelyeket a fürdőben készítettünk, és közben a fotókról ki-ki felskiccelt magának egy papírra több olyan részletet, motívumot, amely alkalmasnak tűnt a csatornafedél-tervhez. A kis rajzocskák alapján a gyerekek színes filcekkel megrajzolták a végső kompozíciót, amelyhez Anita egy csatornafedél-struktúrát vázolt fel a számukra kiindulásul. Az igazi kihívást ebben a tervezési munkában az a nehézség jelentette, hogy úgy rajzoljanak a gyerekek, hogy figyelembe vegyék a szitanyomás technikájával járó kötöttségeket, pl. hogy ha túl sűrűn rajzolják a vonalakat egymás mellé, akkor a vonalak a kicsinyítés révén egy összefüggő felületté állnak össze nyomtatáskor.


Egy kis kirándulással indult a második napunk a Rákos-patak partján. Itt egy szakaszon felmértük a terepet: azt vizsgáltuk, hogyan illeszkedik a patak a városi környezetbe, milyen terek veszik körül, hogyan hasznosul a partja. A galériába visszatérve Szilágyi Nagy Anna Hosszúréti-patak revitalizációjához kidolgozott programja alapján több oldalról körüljártuk a témát, majd Soós Karcsi képzőművész vezetésével palackposta-hajókat készítettünk. Az volt a célunk, hogy újrahasznosított anyagból olyan hajókat építsünk, amelyek vízre bocsájtva lecsorognak a Rákos patakon és a Dunába folytatva útjukat elviszik a hajótestbe rejtett üzenetet. Bízunk benne, hogy egyszer, valakinek majd feltűnik egy különleges vízi jármű, kihalássza a folyóból és rábukkan benne az üzenetre…. A hajók tervezése és építése közben besötétedett, így a vízre bocsátást másnapra halasztottuk.


Szerda reggel a Rákos-patak alsó szakaszán indítottuk el a palackposta-hajókat, és majdnem egészen a Duna torkolatáig követtük ahogy lecsorognak a patak vizén. Nem kis izgalommal készültünk a vízre bocsájtásra, mert ez volt a hajóink nagy tesztje is, hiszen a galériában nem tudtuk ellenőrizni, a konstrukcióink fennmaradnak-e a vízen. Jó munkát végeztünk: egy hajó sem süllyedt el!

Levezetésül a galériában játszottunk egy kört a Pop up Pest élő társasjátékkal, amely minden résztvevő számára ismeretlen volt mindaddig.
Délután elmentünk a Printába, hogy pólóra, textiltáskára szitázzuk a Nemes Anitával együtt hétfőn megrajzolt Vizes Város, Budapest csatornafedelünket. Egy meleg tea mellett mindent megtudhattunk Máté Armandtól, a műhely vezetőjétől, amit a szitázásról tudni érdemes. Útmutatásai segítségével tökéletes lett a kétnapos munkánk eredménye: nagyon büszkén viseljük azóta is a csatornafedeles pólónkat, tatyónkat.

A csütörtöki nap a kalandoké volt! Délelőtt csobbantunk egy nagyot a Dunába…..busszal. A Vizes Város, Budapest pályázat egyik támogatója a RiverRide felajánlásának köszönhetően vehettünk részt ebben a nem mindennapi élményben. Az idegenvezetésből képet kaptunk arról, hogy mit tart ma egy utazási iroda fontosak elmondani a városról és a Dunáról a külföldi turistáknak, és mindeközben még az angol/német nyelvtudásunk is fejlődött...

 


Délután Hangay Enikő és Orbán György képzőművészek vezetésével egy számukra nagyon fontos üzenetet juttattunk el a Ráday utca járókelőihez: kitűzőket, sálat/zászlót készítettünk, majd felvonultunk, hogy felhívjuk a figyelmet a felelős városi állattartásra.

A tábor utolsó napján megint más műfajt próbáltunk ki. Állatkerti nézelődés közben állathangokat, zörejeket, ritmusokat gyűjtöttünk a stop-motion kisfilmjeinkhez, amelyeket a délutáni workshopon a Binaura csapattal közösen készítettünk el. Huszár Dániel és Nagy Ágoston segítségével a gyerekek megismerték a hangvágás, zörejezés, mozgóképhez készülő hangok készítésének alapjait. A szoftverek, hangfelvétel, animációs metódusok mellett különböző kreatív anyaghasználatok terén is tapasztalatot szerezhettek (papírok, sólisztgyurma, játékelemek különböző kombinációja). A kisfilmeket a pályázat MOZIcsatoráján bárki megtekintheti.

Villámgyorsan, tartalmasan telt az őszi szünetünk együtt. Nagyon jól éreztük magunkat a közös munka során és sokat tanultunk a művészektől és egymástól. További képek a Vizes Város, Budapest honlapján.

Táboroztatók: Böhler Nóra, Zajacz Judit, Majsai Réka, Gyárfás Eszter





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan