Ugrás a fő tartalomra

Vizes Város, Budapest őszi tábor

Október utolsó hetére, az iskolai őszi szünetre időzítettük a Vizes Város, Budapest pályázat résztvevőivel közös táborozást, mivel a nyár után ez a legideálisabb időszak egy közös együttlétre – még frissek a nyári emlékek és nem köt le minket az ünnepekre való készülődés. 


Az öt napos program bázisa a 2B Galéria volt, ahol a pályázati munkákat minden érdeklődő megtekinthette október első felében. A kiállítást a pályázókkal együtt közösen rendeztük meg, így a tábor első napján már ismerősként köszöntötték egymást a gyerekek. A kötelező ismerkedési köröket ezzel át is ugorhattuk, és mindjárt bele is vágtunk a közös alkotóhétbe. Mind az öt napon egy-egy workshop várta ugyanis a résztvevőket, és ezeket a műhelymunkákat minden alkalommal más-más művészek tartották.


 Hétfőn a pompásan felújított, de a nagyközönség elől zárva tartott Rácz-fürdőben kezdtünk, amely nyáron a pályázathoz kapcsolódó akciónapok egyik népszerű helyszíne volt. Dévényi Tamás építésztől ezúttal is nagyon sok izgalmas történetet hallhattunk nemcsak a fürdő sok száz éves, kalandos történetéről, de a felújítási munkák során az építészek számára kihívást jelentő problémákról is. A fürdőséta alatt fényképezőgépekkel motívumokat gyűjtöttünk, hogy ezek alapján elkészítsünk közösen egy saját csatornafedél-tervet Nemes Anita grafikus vezetésével szitázáshoz.



 Ehhez első lépésként a galériában végigpörgettük a sok tucat képet, amelyeket a fürdőben készítettünk, és közben a fotókról ki-ki felskiccelt magának egy papírra több olyan részletet, motívumot, amely alkalmasnak tűnt a csatornafedél-tervhez. A kis rajzocskák alapján a gyerekek színes filcekkel megrajzolták a végső kompozíciót, amelyhez Anita egy csatornafedél-struktúrát vázolt fel a számukra kiindulásul. Az igazi kihívást ebben a tervezési munkában az a nehézség jelentette, hogy úgy rajzoljanak a gyerekek, hogy figyelembe vegyék a szitanyomás technikájával járó kötöttségeket, pl. hogy ha túl sűrűn rajzolják a vonalakat egymás mellé, akkor a vonalak a kicsinyítés révén egy összefüggő felületté állnak össze nyomtatáskor.


Egy kis kirándulással indult a második napunk a Rákos-patak partján. Itt egy szakaszon felmértük a terepet: azt vizsgáltuk, hogyan illeszkedik a patak a városi környezetbe, milyen terek veszik körül, hogyan hasznosul a partja. A galériába visszatérve Szilágyi Nagy Anna Hosszúréti-patak revitalizációjához kidolgozott programja alapján több oldalról körüljártuk a témát, majd Soós Karcsi képzőművész vezetésével palackposta-hajókat készítettünk. Az volt a célunk, hogy újrahasznosított anyagból olyan hajókat építsünk, amelyek vízre bocsájtva lecsorognak a Rákos patakon és a Dunába folytatva útjukat elviszik a hajótestbe rejtett üzenetet. Bízunk benne, hogy egyszer, valakinek majd feltűnik egy különleges vízi jármű, kihalássza a folyóból és rábukkan benne az üzenetre…. A hajók tervezése és építése közben besötétedett, így a vízre bocsátást másnapra halasztottuk.


Szerda reggel a Rákos-patak alsó szakaszán indítottuk el a palackposta-hajókat, és majdnem egészen a Duna torkolatáig követtük ahogy lecsorognak a patak vizén. Nem kis izgalommal készültünk a vízre bocsájtásra, mert ez volt a hajóink nagy tesztje is, hiszen a galériában nem tudtuk ellenőrizni, a konstrukcióink fennmaradnak-e a vízen. Jó munkát végeztünk: egy hajó sem süllyedt el!

Levezetésül a galériában játszottunk egy kört a Pop up Pest élő társasjátékkal, amely minden résztvevő számára ismeretlen volt mindaddig.
Délután elmentünk a Printába, hogy pólóra, textiltáskára szitázzuk a Nemes Anitával együtt hétfőn megrajzolt Vizes Város, Budapest csatornafedelünket. Egy meleg tea mellett mindent megtudhattunk Máté Armandtól, a műhely vezetőjétől, amit a szitázásról tudni érdemes. Útmutatásai segítségével tökéletes lett a kétnapos munkánk eredménye: nagyon büszkén viseljük azóta is a csatornafedeles pólónkat, tatyónkat.

A csütörtöki nap a kalandoké volt! Délelőtt csobbantunk egy nagyot a Dunába…..busszal. A Vizes Város, Budapest pályázat egyik támogatója a RiverRide felajánlásának köszönhetően vehettünk részt ebben a nem mindennapi élményben. Az idegenvezetésből képet kaptunk arról, hogy mit tart ma egy utazási iroda fontosak elmondani a városról és a Dunáról a külföldi turistáknak, és mindeközben még az angol/német nyelvtudásunk is fejlődött...

 


Délután Hangay Enikő és Orbán György képzőművészek vezetésével egy számukra nagyon fontos üzenetet juttattunk el a Ráday utca járókelőihez: kitűzőket, sálat/zászlót készítettünk, majd felvonultunk, hogy felhívjuk a figyelmet a felelős városi állattartásra.

A tábor utolsó napján megint más műfajt próbáltunk ki. Állatkerti nézelődés közben állathangokat, zörejeket, ritmusokat gyűjtöttünk a stop-motion kisfilmjeinkhez, amelyeket a délutáni workshopon a Binaura csapattal közösen készítettünk el. Huszár Dániel és Nagy Ágoston segítségével a gyerekek megismerték a hangvágás, zörejezés, mozgóképhez készülő hangok készítésének alapjait. A szoftverek, hangfelvétel, animációs metódusok mellett különböző kreatív anyaghasználatok terén is tapasztalatot szerezhettek (papírok, sólisztgyurma, játékelemek különböző kombinációja). A kisfilmeket a pályázat MOZIcsatoráján bárki megtekintheti.

Villámgyorsan, tartalmasan telt az őszi szünetünk együtt. Nagyon jól éreztük magunkat a közös munka során és sokat tanultunk a művészektől és egymástól. További képek a Vizes Város, Budapest honlapján.

Táboroztatók: Böhler Nóra, Zajacz Judit, Majsai Réka, Gyárfás Eszter





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...