Ugrás a fő tartalomra

Az arc a rajzok mögött

Hogyan készülnek a Tiéd a város! könyvsorozatunk tagjai? Természetesen mindegyik másképpen, hiszen nem létezik a világon két tökéletesen egyforma dolog, így helyszín és munkacsoport sem. Viszont, hogy mégis egy kis betekintést nyerjetek egy könyv alakulásába, kikérdeztük Remsey Dávid grafikust a Pestszentlőrinc - Pestszentimre gyerekeknek illusztrációiról és még sok kis "titokról".



 

Hogyan tudod az illusztrációiddal életre kelteni a várost? 

Egy város - főleg egy nagyváros - gyakran tud sivár is lenni a hétköznapok monotonitásában. Különösen akkor, ha az ember régóta, akár már születése óta lakja. Minden megszokottá válik és nehéz újként rátekinteni megszokott köreinket róva. Ahhoz, hogy újra friss szemmel nézhessünk, segít hozzá, ha ugyanez a város áthelyeződik egy átírt, illusztrált formába. Így valamifajta elvont tükörkép, más „kameraállás” jön létre, és kívülről láthatjuk benne magunkat is. Ez a nézőpontváltás segíthet, hogy összegzettebben lássuk a körülöttünk amúgy széttöredezett képet, a lényeges pontokra irányítva a figyelmet, vagy új és ismeretlen, a látványos vagy meghökkentő oldalait mutatva be ezzel a város arcainak. 


Más könyvek illusztrálásához képest mi jelenti a legnagyobb kihívást a gyerekeknek szóló városfelfedező könyv készítésében? 

A nagyon átfogó, sok helyszínt és témát lefedni kívánó tartalom jelentős mennyiségű rajzot igényel, amelyben óhatatlan az elhagyás is, hiszen lehetetlen minden utcát és házat megjeleníteni. Hogy mit hagyjon ki és mit tartson meg ebből a szerző vagy a rajzoló, ennek a kérdésköre mindig nehéz. 

Mit szeretsz a legjobban ebben a feladatban? 

Azok a számomra is váratlan helyszínek megismerését, felfedezését, amelyeket biztos nem vártam volna a kerületben. Egy kerület története mindig ad bőven titokzatos vagy ismeretlen szálakat. Régóta vonzanak a különböző életúttal rendelkező, más és más foglalkozású emberek otthonai, élettörténetük lenyomatai. Például a 18. kerületben élők közül Kondor Béláé vagy Szécsi Margité.
 

Nem ez az első közös könyves munkád az egyesületünkkel. Miben nyújtott újat a korábbiakhoz képest ez a könyv? 

A Ferencváros Gyerekeknek volt az első közös munkánk, ami sok tekintetben hasonlóságot mutatott, ha más nem már stílusát tekintve is a az új, Pestszentlőrinc - Pestszentimre gyerekeknek  könyvvel. A végeredmény mégis más hangulatúra sikeredett, és ez talán a két kerület eltérő mivoltából is következik. 

Tudsz olyan részt mondani a könyvben, ami kifejezetten a te ötleted volt, miattad valósult meg? 

Alapvetően közös döntések eredményei a rajzok, amik a tartalmon alapulnak, de persze előfordul néha, hogy a rajz miatt alakítottunk át mégis szövegeket vagy feladatokat. Amit most említenék, az talán a Repterek látószögei, meg összegző, egy képre rendezett részletei, ezek szerintem mindig hatásosak, és jobban láttatják az egész helyszín működését, jellegét. 

 


Melyik a kedvenc részleted? Esetleg neked is van 18. kerületi személyes kötődésed? 

Sajnos nincs ilyen kötődésem, de a Zila Kávézó nagyon vonzó helyszín a századelő békebeli hangulatával. Egyszerűen megnyugtató egy ilyen helyre beülni és meginni egy kávét. Még dolgozni is szívesen áll neki az ember ilyen helyeken. Meg is értem, ha feltételezhetően megfordultak itt a könyvben is megjelenő helyi hírességek. A másik rész talán a reptér, amely egy külön város a városban. Ennek múltja és jelene pedig hálás téma a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. 

Köszönjük szépen az interjút, reméljük, hogy hamarosan újból lesz alkalmunk együtt dolgozni!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...