Ugrás a fő tartalomra

ALAKÍTSD AZ ISKOLÁD BOTEV!

Az „Alakítsd az iskolád Veszprém! - társasjáték alapú iskolaudvar alakítás általános és középiskolásoknak” című, 789133/00007 azonosítószámú NKA projekt keretében 2022. október 1. és 2023. április 30. között az udvar közösségi tervezésével foglalkoztunk a Botevben!

Mit jelent ez? A közösségi tervezés KIVEL-HOL-MIT-HOGYAN-ALAKÍTUNK?! Lépéseit követve kreatív és játékos módszerekkel ötleteket fogalmaztunk meg az iskolaudvar megszépítésére, az ötletek közül pedig egyet meg is valósítottunk!


- English below - 

A közösségi udvar tervezés lépései

  • 1. Lépés KIVEL tervezünk? a tervező csapat megalapítása

  • 2. Lépés HOL vagyunk? az udvar helyzetének és lehetőségeinek megismerése

  • 3. Lépés MIT szeretnénk? fejlesztési célok és a jövőkép megalkotása

  • 4. Lépés HOGYAN érjük el? fejlesztési ötletek megfogalmazása és stratégiaalkotás

  • 5. Lépés ALAKÍTUNK?! téralakítás közösségi akció keretében


1. LÉPÉS: KIVEL?

Ebben a lépésben felkészülünk a közösségi tervezésre, és kitaláljuk, hogy kikkel tervezünk. Egyfelől megalapítjuk a tervező csapatot, akikkel több kreatív foglalkozáson végig megyünk a közösségi tervezés HOL-MIT-HOGYAN lépésein. Másfelől kitaláljuk azt is, hogy kik lesznek azok, akikkel a tervezés során csak pontszerűen, egy-egy kérdés kapcsán egyeztettünk (pl. kérdőív, pályázat és szavazás segítségével).





Tervező csapat tagjai:

  • Dökös és articsókás diákok

  • Vezető tanárok

Iskolaközösség egyéb tagjai:

  • Teljes diákság

  • Tanári kar

  • Szülők

Külsős szakértők:

  • kultúrAktív Egyesület: közösségi tervezés

  • DEMO Egyesület: közösségi térinstalláció készítés


2. LÉPÉS: HOL?

Ebben a lépésben vizsgálat alá vesszük a tervezési helyszínünket. A cél tehát az iskolaudvar szemrevételezése, jelenlegi helyzetének, a szeretett és nem szeretett tulajdonságainak, és a jövőbeli fejlesztési lehetőségeinek feltárása és összegzése.


A tervező csapattal először társasjátékoztunk. Játék közben elképzeltük, mit szeretnének társaink (az alsós diák, az osztályfőnök vagy a karbantartó bácsi) az udvarra, majd különböző ötleteket találtunk ki és építettünk meg az iskoladvarra. A rendberakott és közösségi ünnepekre használt sütögető, a fák alá ültetett nárciszok, az új pókháló mászóka, a csillagos eget ábrázoló eresz képzeletbeli elkészítése után ideje volt szemügyre venni a valóságot, és alaposan körbejárni az udvart!

Ezután bejártuk az udvart. A közös bejárás célja az udvar használatának, erősségeinek és gyengeségeinek megértése volt. A séta közben feltérképeztük a szeretett és nem-szeretett helyeket, és polaroid fotókkal illusztráltuk első elképzeléseinket. 

Emellett kérdőívet készítettünk az udvarról az iskola diákjainak, a szülőknek és a pedagógusoknak. 






3. LÉPÉS: MIT?

Ebben a lépésben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit szeretnénk változtatni, fejleszteni, alakítani, megőrizni vagy karbantartani az udvaron. A helyismeret alapján ebben a lépésben születnek meg a közös célok és elképzelések, a közös jövőkép.


A decemberi találkozón kiértékeltük a diákok, pedagógusok és szülők által kitöltött kérdőíveket. Nagyon örültünk, hiszen 109 diák, 23 pedagógus és 114 szülő is kitöltötte a kérdőívet, és sokan közülük jelezték, hogy szívesen segítenek az udvar alakításában. A kérdőív alapján a diákok és pedagógusok egy nevezőn voltak: “Felújítanám a lelátót és a röpi, kosár, foci és futópályát, építenék ülőhelyeket és hasonlókat, ültetnék több fát, füvet és virágokat, jobban karbantartatnám, építenék mászókákat a kisebbek számára”, mondták.

A kérdőívek kiértékelése után egyéni célokat fogalmaztunk meg, amelyeket ezután megvitattunk, majd szavazás segítségével kiderítettük, melyek a legfontosabbak számunkra. Egy olyan zöldellő és virágzó udvart álmodtunk meg, amely gondozott és ápolt, ahol mindenkinek jut árnyék és játék lehetőség, amely stresszmentes és mindenki számára öröm. 






4. LÉPÉS: HOGYAN?

Hogyan érjük el a MIT lépésben megfogalmazott álmainkat? Erről gondolkodunk ebben a tervezési lépésben. Ötleteket gyűjtünk a célok megvalósításához, amelyeket stratégiába foglalunk: megnézzük, melyek a rövid- és középtávon megvalósítható tervek. A megvalósításra kiválasztott ötleteket ebben a lépésben kipróbáljuk és finomhangoljuk.


Az ötletgyűjtést az aulában kifüggesztett kommentfallal kezdtük, amelyre rengeteg ötlet érkezett. Ezeket egy januári online találkozón elemeztük, és a jövőkép céljaihoz rendeltük. Az így kialakult ötlet-listát kiegészítettük a kérdőívben beérkezett kívánságokkal, és a sok-sok ötlet közül kiválasztottuk azokat, amelyeket rövid távon meg tudnánk valósítani.

Ezeket online szavazás keretében ismét a diákság elé tártuk. Kiderült, hogy a vattacukor árus, a mozi és a zene mellett a legtöbben ülőalkalmatosságot, lampionokat vagy hintát tudnak elképzelni az udvarra, így februárban erre a három témára hirdettünk meg egy tervpályázatot.

A pályázat keretében csodás babzsák, pad, lampion és hinta tervek születtek! A március 13-i ünnepi díjátadón sütizéssel és tapssal köszöntük meg a pályázóknak a terveket, és aznap a DEMO Egyesület segítségével kiválasztottunk két pad tervet a megvalósításra.






5. LÉPÉS: ALAKÍTUNK!?

A közösségi tervezést az alakítás követi. Ebben a lépésben első sorban olyan változásokra koncentrálunk, amelyeket magunk is, közösségi akció keretében meg tudunk valósítani. Együtt sok mindenen változtathatunk: megépíthetünk egy új bútort vagy játszóeszközt, átrendezhetjük az udvar egy részét, ültethetünk, gazolhatunk, és kisebb javításokat is elvégezhetünk.


Az alakításhoz először tervekre volt szükségünk, ezért a DEMO Egyesület segítségével megmodelleztük az álom padot! Kijelöljük a pad helyét, megmérjük a méreteit, egy szék segítségével pedig azt is teszteltük, hogy milyen hullámmagasság lenne a legmegfelelőbb a kicsik és a nagyok számára.

A terveink alapján a DEMO Egyesület szakemberei pontos terveket készítettek a 6.4 méter hosszú és 30-50 cm hullámmagasságú padról, kiszámolták az anyagszükségletet, és előkészítették a pad elemeit a közösségi építésre.

A pad megépítésére udvar csinosítási napot szerveztünk! Egy csapat csoda-lampionokat készített a pergola alá, egy másik csapat tarka-barkára festette az új hintás asztalok vázát, egy harmadik pedig megépítette a közösen megtervezett padot, amit másnap közösségi ünnep keretében átadtunk a teljes iskolaközösségnek.

A padnak azóta nagy sikere van, és mindenki szívesen látogatja. Reméljük, még sok udvaralakító ötletünk megvalósulhat a jövőben.




PROJEKT EREDMÉNYEK

  • 9 részes foglalkozás sorozat

  • több mint 730 diák, 114 szülő és 23 pedagógus résztvevő

  • 1 db szülőknek, 1 db diákoknak, és 1 db pedagógusoknak szóló kérdőív

  • 1 db kommentfal

  • 1 db közösségi szavazás 263 fővel

  • 1 db alkotópályázat 30 db alkotással

  • 1 db közösségi udvar szépítő akció

1 db hullámpad, 1 db csodalampion család, 2 db lefestett hintás ülőke



// EN

DESIGN YOUR SCHOOL BOTEV!


In the framework of the NKA project "Design your school in Veszprém! - game-based schoolyard design for primary and secondary school students", project number 789133/00007, from 1 October 2022 to 30 April 2023, we worked on the community design of the schoolyard in Botev!

What does this mean?  We followed the steps of the community design project, using creative and playful methods to brainstorm ideas for the schoolyard, and one of the ideas was implemented!


The steps of community schoolyard design

  • Step 1 WITH WHOM are we designing? Establish the design team
  • Step 2 WHERE are we? Understanding the situation and potential of the courtyard
  • Step 3 WHAT do we want? setting development goals and creating a vision
  • Step 4 HOW are we going to achieve it? formulating development ideas and strategy
  • Step 5: SHALL WE BUILD?! open space transformation through community action

STEP 1: WITH WHOM?

In this step, we prepare for community design and figure out who we are designing with. On the one hand, we create a design team with whom we will go through the WHERE-WHAT-HOW steps of community design in a series of creative sessions. On the other hand, we figure out who will be the people we will consult with on a point-by-point basis during the design process (e.g. through questionnaires, contests and voting).


Design team members:

  • Students from student council and art students
  • Project leader teachers

Other members of the school community:

  • Entire student body
  • Teaching staff
  • Parents

External experts:

  • kultúrAktív Association: community design
  • DEMO Association: community installation

STEP 2: WHERE?

In this step, we examine our design site. The aim is therefore to take a visual survey of the schoolyard, to identify and summarise its current situation, its likes and dislikes, and its potential for future development.


We first played board games with the design team. While playing, we imagined what our peers (the lower school student, the class teacher or the maintenance man) would like to have in the schoolyard, and then we came up with different ideas and built them. The cleaned up barbecue for community celebrations, daffodils planted under the trees, the new spider web climbing frame, the eaves representing the starry sky, were all imagined and then it was time to take a look at the reality and have a good look around the yard!

Then we walked around the yard. The aim of the tour was to understand the use of the schoolyard, its strengths and weaknesses. During the walk, we mapped out our likes and dislikes and illustrated our initial ideas with Polaroid photos. 

We also created a questionnaire about the courtyard for the school's students, parents and teachers.




STEP 3: WHAT?


In this step, we ask ourselves what we want to change, improve, shape, preserve or maintain in the schoolyard. Based on the knowledge of the site, this step will lead to a shared vision and goals.


At the December meeting, we evaluated the questionnaires filled in by students, teachers and parents. We were delighted that 109 students, 23 teachers and 114 parents completed the questionnaire, many of whom indicated that they would like to help shape the schoolyard. According to the questionnaire, students and teachers were on the same page: "I would renovate the stands and the volleyball, basketball, soccer fields and running tracks, build seating and such, plant more trees, grass and flowers, maintain it better, build climbing frames for the younger children," they said.

After evaluating the questionnaires, we set individual goals, which were then discussed and voted on to find out which ones were most important to us. We envisioned a lush and thriving schoolyard that is well cared for and maintained, where everyone has shade and play opportunities, that is stress-free and a joy for all. 





STEP 4: HOW?

How do we achieve the dreams we set out in Step WHAT? This is what we think about in this design phase. We gather ideas for achieving our goals and turn them into a strategy: we look at what we can do in the short and medium term. The ideas selected for implementation are tested and fine-tuned in this step.


The brainstorming started with a comment wall in the lobby, which received a large number of ideas. These were analysed in an online meeting in January and assigned to the goals of the vision. The resulting list of ideas was then supplemented with the wishes expressed in the questionnaire, and from the many ideas we selected those that could be implemented in the short term.

These were then brought back to the students in an online vote. It turned out that, apart from a cotton candy vendor, a cinema and music, the most popular ideas for the schoolyard were seating, lanterns or a swing, so we launched a design competition for these three themes in February.

The competition produced some wonderful designs for bean bags, benches, lanterns and swings! At the awards ceremony on 13 March, we thanked the entrants for their designs with cookies and applause, and on the same day, with the help of the DEMO Association, we selected two bench designs for implementation.





STEP 5: WE BUILD!?

The community design process is followed by building. In this step, we focus first on changes that we can make ourselves, through community action. Together, we can change a lot of things: build new furniture or play equipment, rearrange part of the schoolyard, plant, weed and make small repairs.


To get started, we first needed plans, so with the help of the DEMO Association, we modelled our dream bench! We marked out the bench's location, measured its dimensions and, with the help of a chair, tested what wave height would be best for the little ones and the big ones.

Based on our ideas, the DEMO Association's experts drew up precise plans for a bench 6.4 metres long and 30-50 cm high, calculated the materials needed and prepared the bench elements for the community to build.

We organised a schoolyard beautification day to build the bench! One team made wonder-lanterns under the pergola, another team painted the new swinging table frames colourful and varicoloured, and a third team built the bench that was collectively designed and presented to the whole school community the next day in a community celebration.

The bench has since been a great success, and everyone has enjoyed visiting it. We hope to see many more of our ideas for courtyard design come to reality in the future.






PROJECT RESULTS

  • 9 parts series of sessions
  • more than 730 students, 114 parents and 23 teachers involved
  • 1 questionnaire for parents, 1 for students and 1 for teachers
  • 1 wall of comments
  • 1 community vote with 263 participants
  • 1 art competition with 30 artworks
  • 1 community schoolyard beautification action
  • 1 wave bench, 1 family of magic lanterns, 2 painted swing seats




 











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan