Ugrás a fő tartalomra

Szibériában járt a kultúrAktív

A MitOst berlini székhelyű nemzetközi egyesület partnereként a kultúrAktív részt vett a Krasznojarszkban, Szibéria szívében, Krasznojarszki határterület székhelyén megrendezett nemzetközi workshopon, az Open School of Urban Change-en.


Az október 26-tól november 1-ig tartó workshop a közel másfél milliós város imázsának megújítását célozta meg, amelyhez a négy országból (Örményország, Németország, Lengyelország, Magyarország) érkező résztvevők változatos szakmai tudásukkal járultak hozzá. Építészek, grafikusok, tájépítészek, film készítők, újságírók és egy-egy kurátor, fizikus, antropológus és politika szakos hallgató elemezte a város közlekedését, gyülekezőhelyeit, gyermekek számára használható tereit, valamint új kulturális rendezvények megvalósításának lehetőségeit.


A workshop négy fő témáját egy-egy nemzetközi meghívott koordinálta:
  1. Mobilitás: Kristoffer Lindhart Weiss Dániából;
  2. Társadalmi érintkezés: Christian Pagh Dániából;
  3. Gyerekek: Maria Veits Oroszországból;
  4. Alkotás: Irina Duskova Finnországból.


A csoportok külön-külön mélyedtek el az általuk választott témakörökben. “A város, ahol alkotni lehet" témájú workshopon rengeteg ötlet merült fel új kulturális hagyományok bevezetésével kapcsolatban: például egy helyi kultúrbusz indítása, melyen különböző kulturális eseményeket rendeznének, úgy mint könyvolvasás, performanszok, zenélés, vers írás, felolvasás; vagy akár az újrahasznosítást népszerűsítő akció létrehozása, melynek keretében a fiataloknak lehetőségük lenne kültéri bútorok, installációk készíteni használt papírból.


“Az alkotó” csoport által kidolgozott javaslat a Hosszúréti-patak XXII. kerületi szakasza mentén évente megrendezett ún. Patak Parti ötletéből alakult ki (a kulturális eseményről bővebben a rendező Rózsavölgy Egyesület honlapján). Az ötlet alacsony költségvetésű pikniksorozata az évek során egy nagyszabású, több helyszínen megrendezett fesztivállá  alakulhatna Cross-noyarsk néven. Az ötlet lényege, hogy a Krasznojarszk keresztül szelő folyót követve a lakosok meglátogassák a város különböző karakterű negyedeit és így haladva ismerhetnék meg saját településük történetét, kultúráját.


Érdekes egybeesés, hogy Helsinki - ahonnan az alkotó csoport koordinátora érkezett - és Krasznojarszk város napja ugyanakkorra esik: július 12, ami így felvetette a városok közötti együttműködés kezdeményezését hagyományteremtő szándékkal!


Az ötlet megbeszélése után a helyszín kiválasztása következett, melyet egy piknikkel is teszteltünk. A projekt részleteinek kidolgozása után, mely magába foglalta a szükséges eszközök, emberek, marketing és civil-önkormányzati párbeszéd stratégiáit, az eredményeket a csoportban részt vevő helyi lakosokkal együtt mutattuk be a szervezőknek. Ez egyben ezeknek a csoporttagoknak  a felkészítése is volt a november 3-án történő újabb prezentációra, a város vezetői előtt.


A kultúrAktív nemcsak új tapasztalatokat szerzett, de szóba került a "Tiéd a város" könyvsorozat bővítése is, ami reményeink szerint két újabb orosz város, Novoszibirszk és Krasznojarszk gyermekeit örvendezteti és mozgatja majd meg!

Linkek



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...