Ugrás a fő tartalomra

Az ovi, ahova beíratnám a gyerekemet (vagy beköltöznék)

Ha a körülvevő tér kvalitásait észlelő, értő és igénylő majdani felnőtteket szeretnénk nevelni, akkor azt hiszem ehhez hasonló oviba kellene járniuk:



Helyszín: Ternitz, Ausztria
Tervezőiroda: AllesWirdGut Architektur 
(Már a nevük is nagyon tetszik. Magyarul MindenRendbenLesz Építészet lehetne. Érdemes a honlapjukat átbogarászni, én egy órát töltöttem vele.)


























Egy kicsit erőltetett szójátékot is használva a tervezők eszközkészletként tekintenek az óvoda épületére, amely lehetővé teszi a játékot és a tanulást, illetve egyszerűen örömet okoz:

KI(ndergarten) T(ernitz) = KIT (magyarul: ternitzi óvoda)
tool KIT = eszközkészlet (angol)

A teret mindenesetre keretként értelmezik, egy folyamatosan alakuló helyszínként, amelyet a gyerekek újraértelmezhetnek és átalakíthatnak.



















Az alacsony épülettömb egy belső udvar köré szerveződik. Az itt található körfolyosóról, kerengőről nyílnak a termek. Nagyvonalú méretei miatt, viszont nem folyosóként, hanem a belső terek kiterjesztéseként értelmezhető, egy közösségi térként, amely az összes oktatási és játéktér kiterjesztéseként alkalmas a közös játékra. 

Ebben a nyitott térben játszhatnak együtt a különböző csoportok, de persze bizonyos szabályokat is be kell tartani. A roller és tricikli forgalomra a jobbkéz-szabály érvényes. :)



















A termek között igénynek és hangulatnak megfelelően van világos és sötét, magas belmagasságú és alacsony, meredek és lapos.



A termek és a külső kert kapcsolatát hatalmas panorámaablakok teremtik meg. Az anyagok természetesek, a domináns színek a földszínek.

















És itt jön az egyik kedvencem, a gyermeki léptékű mosdó:


















És a tornaterem:


















Az adatok + képek forrása a tervező iroda honlapja. (Itt további képeket, alaprajzot, látványterveket is találtok.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan