Ugrás a fő tartalomra

Játék a jövő neoreneszánsz építészeinek

A várossal, építészettel kapcsolatos játékokat bemutató sorozatot egy olyannal folytatom, ami nem a szülők életét könnyíti meg, mint a PLABLE, hanem kifejezetten a design és az építészet iránt érdeklődő felnőtteknek, gyűjtőknek szól. 





A villa-játék (Il gioco della villa) névre hallgató építőjátékot Andrea Palladio születésének az 500. évfordulójára hozta létre a Nemzetközi Andrea Palladio Építészete Kutatási Központ  (Centre for International Studies of Architecture Andrea Palladio).


A kézzel előállított kerámia elemekből Palladio villákat lehet összerakni:


The Play of Combinations




Palladio modulokból építkező szerkezeteit tökéletesen modellezik a kiválasztott épületek, a Villa La Rotonda: 


Andrea Palladio. The




és a Villa Emo:


The Play of Combinations


Nem csak a törékeny anyag és az ár miatt állítom azt, hogy ez az építőjáték nem kifejezetten gyerekeknek való. Nem igazán látom magam előtt azt a felszabadult játékot, amely során többször ilyenek hangzanak el a szülő szájából: "kicsim, a másik oldalra is kell tenned még egy portikuszt" vagy "az egyik kolonnádnak szimmetrikusnak kell lennie a másikkal". Vajon hány éves kortól lenne érdemes ajánlani? Persze ki tudja, lehet, hogy valaki a jövő neoreneszánsz építészét neveli...

Egy biztos: én a célcsoporthoz tartozom és lelkesedésemben az eredeti épületekről is gyűjtöttem képeket, felelevenítve a nem olyan régi barokk építészettörténeti (Kelényi) órákat és vizsgákat. 


Íme a Villa La Rotonda (Vicenza):








...és a Villa Emo:





És egy jó hír annak, akinek mindez fölkeltette az érdeklődését: a dezeen.com oldal játékán 5 szerencsés nyertes között kisorsolnak 3 Villa La Rotondat és 2 Villa Emot. Július 26-ig lehet regisztrálni! Én már megtettem:)


Hasonló bejegyzések:

PLABLE: Jó játék kicsit lusta szülők gyerekeinek



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan