Ugrás a fő tartalomra

Egymást inspirálva… Avagy fúziós alkotás két egyesület tagjaival

Gondolom Számodra, ha követed a kultúrAktív Egyesület munkásságát (és mivel itt vagy, gondolom ez a helyzet, vagy legalábbis ezentúl ez lesz ☺), nem ismeretlen fogalom az Urbanity. Bevallom, számomra 2018-ban még igencsak az volt – ahogy a kultúrAktív is, sőt az épített környezeti nevelés fogalma is (egészen biztos vagyok benne, hogy előtte soha nem használtam ezeket a szavakat, ebben a sorrendben, egy kontextusban).

A SimpliCity játék tervezésének kezdetetei

Egy környezetvédelmi, fenntarthatósággal foglalkozó egyesületben voltam aktív (a gilisztakomposztról sokkal több fogalmam volt!), így egészen meglepett, amikor egy egyesületi programon bemutatták nekem a kultúrAktívos csapat pár lelkes tagját és mesélni kezdtek az általuk fejlesztett társasjátékról. Ültem, hallgattam és nem értettem, hogy hogyan is kapcsolódunk ezekhez az egyébként nagyon kedves és szimpatikus emberekhez. Azután szép lassan összeállt, hogy valójában rengeteg közös van bennünk, és a bemutatott projektjük nem várt inspirációs forrásként szolgálhat a mi számunkra is. Mert a konkrét témán túl mik az Urbanity fő jellemzői? Párbeszéd generálása, elgondolkodtatás, mindennapi és mindenki számára ismert szituációk új nézőpontból való megvizsgálása, döntéshozatal, értékeink kifejezése, érvelés, vitakultúra és értő figyelés. Ezek azok az értékek, amelyek mentén mi is szeretnénk az embereket edukálni és elgondolkodtatni! Innentől pedig adott volt az együttműködés kerete is: alkossunk közösen egy olyan játékot, ami továbbörökíti ezeket az alapvetéseket, de a mi témánkról, az önkéntes egyszerű életmódról szól. Meg is kezdődött a hónapokon átívelő közös munka, amelynek során megismertük egymást, egymás munkáját, és ez egyre gyümölcsözőbbnek bizonyult. Nemcsak a végül formát öntött közös alkotás szempontjából – mi rengeteget kaptunk emberileg is a kultúrAktívosoktól, és őszintén remélem, hogy ők is hasonlóan vélekednek erről az időszakról. 

No de milyen is volt a közös játéktervezés és mi született belőle?

A SimpliCity játék fejlesztésének folyamata

Először adott volt a témánk, amiről szólni szerettünk volna a játék által. Ezt követte, hogy (később még finomhangolva) megállapodtunk abban, hogy mik azok az elemei az Urbanitynek, amit mindenképpen megtartunk és továbbviszünk: az érvelés hangsúlya, a döntés valami mellett vagy ellen, és persze a színes területjelölők. Többen, többféle lehetséges játékmenettel álltunk elő, amiket lepróbáltunk, kivettük belőle a jól működő részeket és más ötletével helyettesítettük a kicsit döcögősebb pontokat, vagy teljesen újakat hoztunk be. Voltak „házifeladatok”, amikor egyénileg tudtunk kicsit ötletelni, kreatívkodni, de végül mindig csoportban, játszva fejlődött tovább az új, lassan alakot öltő játék. Amikor már nagyjából összeállt a váz, elkezdtünk tesztelni, majd újra és újra. Még a Gémklub sokat látott szakértőihez is bejutottunk, hogy segítsenek javítani a játék menetén külső szemmel. Változtatgattunk és újra teszteltünk. Majd újra és újra. Összeállt egy már szinte kész rendszer, amit ekkor még az Urbanity kölcsönzött játéktábláján játszottunk, de az Urbanitytől már teljesen különálló, önálló dolgot terelgettünk. Ez az új játék (talán még pontosabb, ha gamifikációnak nevezzük) pedig az első alkalommal megrendezett SimpliCity Fesztiválunkon debütált, így adott volt, hogy a neve is ez legyen: SimpliCity Játék. A maximum 12 játékos bő egy órában, a játékvezető által moderált körök során életük mindennapi döntéseit térképezik fel: milyen szempontok vezetik őket? Anyagi megfontolások, családi vagy más közösségi nyomás, praktikum, vagy akár a fenntarthatósági érvek? A játék végére minden résztvevőnek egyénileg és a csapat egészének is kirajzolódik színes formában a saját kis „mind mapje”, miközben olyan érveket és praktikus megoldásokat hall, amelyek később a „valóságban” is segítségére lehetnek (de a játékmenetre is hatással lehet egy-egy új ötlet magunkévá tétele). Itt nincsenek jó és rossz válaszok, elvárások, vagy nem odaillő kérdések, mind tanulunk (tapasztalatból mondom, hogy még a játékvezető is, minden egyes alkalommal!), és inspiráljuk egymást. Az első éles játékok után még persze finomítottunk a részleteken (azt hiszem, hogy ez a rész még most sem zárult le, és talán mindig lehet továbbfejleszteni az eredeti ötletet), végül pedig a SimpliCity Játék is elnyerte méltó formáját egy gyönyörű új játéktábla képében.

A SimpliCity játék saját végleges formája

Hálásak vagyunk a kultúrAktívnak, hogy létrejött ez a közös munka, hiszen nekik köszönhetően megszületett egy olyan új eszköz, amivel a korábbitól eltérő, nagyon izgalmas módon szólhatunk az önkéntes egyszerűség iránt érdeklődő emberekhez, de hálásak vagyunk azokért az emberi kapcsolatokért is, amelyek az együttműködés során születtek! (És még annyi tanulság, hogy néha egészen váratlan helyekről jöhet egy ilyen lehetőség, ha elég nyitott szemmel járunk, hiszen ez az egész történt nem jött volna létre, ha a kultúrAktív Annája nem találkozik és kezd el beszélgetni a Messzelátó Egyesület Dórijával egy betonról szóló konferencián ☺)

Bálint Orsolya, Messzelátó Egyesület 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...