Ugrás a fő tartalomra

Keresd a kört!

Fejlesztési célok: figyelem fejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése, halmazok képzése, számolás, összehasonlítás, térbeli tájékozódás képessége, saját felfedezések a csoportszobai környezetről Építészeti tartalmak: geometriai formák, csoportszoba berendezése, irányok

Eszközök: színes papírból kivágott nagyméretű geometriai formák (kör, négyzet, háromszög, téglalap, ovális, rombusz, trapéz) 

A játék célja a geometriai formák felismerése és keresése. Színes papírból nagy méretben kivágott geometriai formákat készítünk elő: kisebbeknek kört, háromszöget, négyzetet, téglalapot, tapasztaltabbak esetében ezeket kiegészíthetjük rombusz, trapéz és ovális formákkal. Ezután leülünk a gyerekekkel, megmutatjuk nekik a formákat és megbeszéljük, hogy melyiknek mi a neve.

Illusztrációk: Rekvényi Ilona instagram: @violarek

Miután átbeszéltük az összes formát, kiválasztunk egyet közülük, a gyerekeknek pedig ezzel azonos formájú tárgyakat kell odahozni. Ha már nem találnak több azonos formájú tárgyat, akkor választhatunk új formát. A tárgyakat külön kupacokba gyűjtik a gyerekek: külön a háromszög, külön a négyzet, és a többi formájú tárgyakat. Halmazok alakulnak ki a különböző dolgokból, a játék végén pedig megbeszéljük, hogy miből találták a legtöbbet, vagy a legkevesebbet. Aki tudja, azt is mondja el, hol találta az adott tárgyat (a polcon, az asztal alatt stb.). Így a csoportszoba berendezési tárgyainak nevei is előkerülnek, valamint az irányok neveit is gyakorolják. Aztán megbeszéljük, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek valamelyik csoportba illenének, de nem tudták őket elmozdítani (nem érik el, rögzítve vannak valahol). 

A rendrakás is játékosan történik. A gyerekeknek egyenként mondunk egy-egy formát és egy számot („Kérlek, vigyél vissza három négyzet alakú tárgyat!”), és a gyerekek az elővett tárgyakat ez alapján teszik vissza a helyükre.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan