Második foglalkozás:
Közterek
A második foglalkozáson felidéztük
a város különböző meghatározásait, majd két csoportban szócikket írtunk Pécs
városáról. Ha összesen 10 mondattal kellene leírnunk a városunkat egy
lexikonba, akkor milyen információk kerülnének a leírásba?
Az egyik csapat a következő eredményre jutott:
Pécs Baranya megye székhelye. A Mecsek déli oldalán fekvő, nagy
történelmi múlttal rendelkező egyetemi város. 1367-ben létesült az első
egyetem, a város már akkor is kulturális központ volt, ahol Janus Pannonius is
tevékenykedett. Történelmi múltját felidézik neves látnivalói: dzsámi,
székesegyház, barbakán és a városfal, az
ókori sírkamrák, amelyek a római korból maradtak ránk. 2010-ben Európa
Kulturális Fővárosa. Ekkor városfejlesztési program valósult meg, melynek
keretében megépült a Kodály Központ, a Zsolnay negyed és a Tudásközpont. A
város a megközelítés központjából kedvező: autópályán, buszjáratokkal, vonattal
vagy kisrepülővel.
A másik csapat a következő cikket írta a városról:
Pécs Magyarország dél-nyugati részén, a Mecsek-hegység lábánál
elhelyezkedő város, melynek éghajlata szubmediterrán. Pécset északról határoló
Mecsek hegységet mérsékelt övi erdők jellemzik, de Magyarországon nem jellemző
növények is életteret találnak itt maguknak: mandula, füge, kikerics, stb. A
századfordulós monarchiában Pécs gazdaságát a könnyűiparra alapozta, a második
világháború után a bányászat vált meghatározóvá. A város ekkor fejlődött
50.000-es lélekszámáról 200.000-re. Jelenleg a gazdasági válsággal küzd a
város. A legfontosabb ágazatai a közigazgatás és az oktatás. Nagyon jó minőségű
a képzőművészet, a komolyzene, a színházi élet, mind komoly hagyományokra
tekintenek vissza. A római korból megmaradt épületek: városfal (sic!). A
kortárs építészet európai színvonalú. Többnemzetiségű a középkor óta. Több ezer
éve alapított város, 3000 évvel ezelőtt
vaskori, 2000 évvel ezelőtt római város volt Pécs helyén.
Ezt követően a
közterekkel és magánterekkel foglalkoztunk. Hiszen „a városi élet egyértelműen
utal az emberi települések felépítésének alapvető sajátosságára: a magánélet és
a nyilvánosság kettősségére, ami a magán- és a közterületek egyértelmű
elválásában, valamint a kettő határfelületeiben és az érintkezés
csomópontjaiban fejeződik ki.” Megállapítottuk, hogy megkülönböztethetünk köztereket (vagyis korlátlan
közhasználatú szintfelületeket és korlátozott közhasználatú szintfelületeket,
az ú.n. „fél-közösségi” vagy „félmagán” területeket) és magántereket (vagyis a közhasználat elől elzárt szintfelületeket,
ú.n. „privát zónákat”) – illetve ezek határterületeit.
Mik a közterek és mik a
magánterek? Hogyan tudjuk megkülönböztetni őket? Mik a jellemzőik? Mik a
határterületeik? Az Árkád vajon köztér vagy magántér? Ezekről a kérdésekről
beszélgettünk közösen, majd mindenki kapott egy légifelvételt a Zsolnay
negyedről és környékéről és ezen kellett bejelölnie a köz- és magántereket.
Folyt. köv.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése