Ugrás a fő tartalomra

Építészet és város - a foglalkozássorozat folytatódik

Második foglalkozás: Közterek


A második foglalkozáson felidéztük a város különböző meghatározásait, majd két csoportban szócikket írtunk Pécs városáról. Ha összesen 10 mondattal kellene leírnunk a városunkat egy lexikonba, akkor milyen információk kerülnének a leírásba? 




Az egyik csapat a következő eredményre jutott:

Pécs Baranya megye székhelye. A Mecsek déli oldalán fekvő, nagy történelmi múlttal rendelkező egyetemi város. 1367-ben létesült az első egyetem, a város már akkor is kulturális központ volt, ahol Janus Pannonius is tevékenykedett. Történelmi múltját felidézik neves látnivalói: dzsámi, székesegyház,  barbakán és a városfal, az ókori sírkamrák, amelyek a római korból maradtak ránk. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Ekkor városfejlesztési program valósult meg, melynek keretében megépült a Kodály Központ, a Zsolnay negyed és a Tudásközpont. A város a megközelítés központjából kedvező: autópályán, buszjáratokkal, vonattal vagy kisrepülővel.

A másik csapat a következő cikket írta a városról:

Pécs Magyarország dél-nyugati részén, a Mecsek-hegység lábánál elhelyezkedő város, melynek éghajlata szubmediterrán. Pécset északról határoló Mecsek hegységet mérsékelt övi erdők jellemzik, de Magyarországon nem jellemző növények is életteret találnak itt maguknak: mandula, füge, kikerics, stb. A századfordulós monarchiában Pécs gazdaságát a könnyűiparra alapozta, a második világháború után a bányászat vált meghatározóvá. A város ekkor fejlődött 50.000-es lélekszámáról 200.000-re. Jelenleg a gazdasági válsággal küzd a város. A legfontosabb ágazatai a közigazgatás és az oktatás. Nagyon jó minőségű a képzőművészet, a komolyzene, a színházi élet, mind komoly hagyományokra tekintenek vissza. A római korból megmaradt épületek: városfal (sic!). A kortárs építészet európai színvonalú. Többnemzetiségű a középkor óta. Több ezer éve alapított város,  3000 évvel ezelőtt vaskori, 2000 évvel ezelőtt római város volt Pécs helyén.

Ezt követően a közterekkel és magánterekkel foglalkoztunk. Hiszen „a városi élet egyértelműen utal az emberi települések felépítésének alapvető sajátosságára: a magánélet és a nyilvánosság kettősségére, ami a magán- és a közterületek egyértelmű elválásában, valamint a kettő határfelületeiben és az érintkezés csomópontjaiban fejeződik ki.” Megállapítottuk, hogy megkülönböztethetünk köztereket (vagyis korlátlan közhasználatú szintfelületeket és korlátozott közhasználatú szintfelületeket, az ú.n. „fél-közösségi” vagy „félmagán” területeket) és magántereket (vagyis a közhasználat elől elzárt szintfelületeket, ú.n. „privát zónákat”) – illetve ezek határterületeit. 

Mik a közterek és mik a magánterek? Hogyan tudjuk megkülönböztetni őket? Mik a jellemzőik? Mik a határterületeik? Az Árkád vajon köztér vagy magántér? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közösen, majd mindenki kapott egy légifelvételt a Zsolnay negyedről és környékéről és ezen kellett bejelölnie a köz- és magántereket.



 Folyt. köv. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...