Ugrás a fő tartalomra

Építészet és város - foglalkozássorozat középiskolásoknak

2013-ban a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. foglalkozás-sorozatokat indított pécsi középiskolások számára az építészet, a kesztyű kézművesség, a fotográfia és az elektronikus sajtó kreatív területeken. A kultúrAktív Egyesület az építészeti foglalkozásokon működik közre, amelyek szakmai vezetője Bencze Zoltán építész.


A fél éven át tartó foglalkozássorozat célja, hogy érzékennyé tegye a részt vevő fiatalokat az építészeti és városi témák iránt, megismerkedjenek a területhez kapcsolódó továbbtanulási lehetőségekkel, sikeres építészekkel és tervezőkkel, és közösen gondolkodjanak az épített környezetről.

A tavaszi félévben 14 foglalkozás került megrendezésre, ebből a kultúraktív képviseletében Tóth Eszter az alábbi foglalkozásokat tartotta:

-    Bevezetés: Mi a város?
-    Várostörténet: A római város
-    Várostörténet: A középkortól napjainkig
-    Közterek: Mi a köztér?
-    Közterek: Közterek minősége
-    Tervezés: A Balokány átalakítása




Az őszi félévben új csapattal folytattuk a foglalkozásokat, ezek összefoglalóját a blogunkon olvashatjátok!

Első foglalkozás: A város

Az első kultúrAktívos Építészet és város foglalkozásunkon a várossal foglalkoztunk. Megpróbáltunk megfogalmazni egy általános meghatározást, felmértük, hogy milyen a saját városképünk, és megnéztük, hogy milyen szempontokból lehet vizsgálni a városi jelenségeket.

Egy bemelegítő feladat után mentális térképeket rajzoltunk. Vajon ki hogyan látja a várost? Először a fejünkben lévő város határait rajzoltuk meg. Majd a fontosabb tájékozódási pontokat. Ezután az ezeket összekötő útvonalakat és csomópontokat. Végül bemutattuk egymásnak a térképeket és összehasonlítottuk őket. Természetesen mindenki teljesen más térképet rajzolt Pécsről, más helyszíneket emelt ki, más határokat határozott meg. Megvitattuk, hogy mik a hasonlóságok, hol vannak a legnagyobb különbségek és miért térnek el egymástól a fejünkben lévő mentális térképek. 




Ezután négyfős kiscsoportokban dolgoztunk, és az volt a feladat, hogy írjunk egy meghatározást a városról. Az amúgy sem könnyű feladatot nehezítette, hogy szerepeket osztottunk ki: volt egy szociológus, egy földrajz tudós, egy politikus és egy várostervező minden csapatban. Mindenki kapott egy, a szerepének megfelelő rövid szöveget, amiből megismerhette az általa képviselt szempontot. Természetesen mindenkinek nagyon más elképzelése volt arról, hogy mi is az a város, és milyen kritériumok alapján lehet meghatározni. Volt, ahol heves vita alakult ki, azonban végül nagyon jó megoldások születtek. Az egyik csapat írásban foglalta össze a véleményét:

A város nagyobb népességcsoport viszonylag kis területre koncentrált állandó lakhelye. A város sajátos életformával rendelkezik, amelynek minősége lélekszámától, népsűrűségétől, és funkcionális típusától függ. Az életminőséget meghatározzák a közigazgatási és egyéb intézmények és az épített környezet minősége, illetve a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás.

A másik csapat vizuálisan ábrázolta a város definícióját: 


Folyt. köv. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan